Értékelje a céget!
9 találat 1

Keller Lajos Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Mindszent

Cím:
6630, Mindszent Köztársaság tér 5.
e-mail:
keller@vnet.hu
telefon:
keller@vnet.hu
Tevékenység rövid leírása:
Könyvtárunk kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken 8-12 13-17 óráig, szombaton 8-12 óráig várja Kedves Olvasóit!
6630. Mindszent Köztársaág tér 25. szám alatt Múzeumot működtetünk, megbeszélés alapján látogatható.
Irodalmi Kávéházunkba azokat a vendégeket szeretnénk invitálni, akik szívesen olvasgatnának a mindszenti tollforgatók műveiből.
Bemutatkozási lehetőséget szeretnénk biztosítani a helyi alkotóinknak. Az "Irodalmi Kávéház"-ba könyvtárunkon keresztül jelentkezhet be a Tisztelt Tollforgató! Közös megállapodás alapján nyerhet bemutatkozást az új irodalmár. A kávéházi olvasmányok választékát időközönként frissítjük, hogy minél nagyobb örömet jelentsen a kávéházban töltött idő! Mindszenten házhoz visszük a rászorulóknak a könyveket.
Könyvtárunkban Samu Katalin szobrászművész gyűjteményét is megtekinthatik.

Chernel Kálmán Városi Könyvtár

Cím:
9730, Kőszeg Várkör 35-37
fax:
94/563-045
telefon:
94/563-045
Tevékenység rövid leírása:
EU különgyűjtemény, kb 600 db idegen nyelvű dokumentummal, található könyvtárunkban.
A gyengénlátók részére olvasó készüléket tudunk biztosítani. 14 település mozgókönyvtári ellátását végezzük.
Történelmének és műemlékeinek gazdagságáról nevezetes, 12000 lakosú kisváros az Alpokalján. Az első adatok a 13. századból maradtak fenn róla. Híressé Jurisics Miklós tette, aki 1532-ben maroknyi csapatával megvédte várát a törököktől. 1648-ban lett szabad királyi város.
Műemlékeit szerencsére megkímélték a háborúk, így ma Vas megye egyik fő idegenforgalmi célpontja. Iskolavárosként is számon tartották, elsősorban katonaiskolája és tanítóképzője volt nevezetes. Ma három általános iskola, két középiskola, két bentlakásos gyermekintézet működik a városban. Kulturális intézményei közül meg kell említeni gazdag múzeumait: Vármúzeum, Tábornokház, Öregtorony, Arany Egyszarvú, Patikamúzeum, Fekete Szerecseny Patikamúzeum. Sok vendéget vonzanak hagyományos rendezvényei: a Szőlő Jövésnek Könyve-emlékünnepség, az Ost-West Folkfesztivál, a Kőszegi Várszínház előadásai, a Lajtha László Zenei Tábor és a Kőszegi Szüret.
Természeti szépségekben bővelkedő környezettel, tiszta levegővel, s nem utolsósorban a Chernel Kálmán Városi Könyvtárral is várja Önt!
Könyvtár nyitvatartás: H - ZÁRVA K - P 8,30 - 17,30 Sz 8,30 - 13
Nyári nyitvatartás: H - ZÁRVA K - P 8,30 - 17 Sz 8,30 - 12

Kultúrház, Levél

Cím:
9221, Levél Fő u. 30.
telefon:
96/229-103
e-mail:
96/229-103
Tevékenység rövid leírása:
Levél Magyarország nyugati csücskében, Mosonmagyaróvártól 5 km-re fekszik. Első - német nyelvű- említése a pozsonyi káptalan által 1410-ben kiállított oklevélben Kalthosthan formában fordul elő. Magyar nevével az 1532. évi adóösszeírásban találkozhatunk eloször. A XVI-XVII. Századig több alakban volt használatos: Lovér, Lever, Levél. A hagyományok szerint neve - Lővér - a besenyő gyepüőrök, íjászok, emlékét őrzi. Későbbi lakói a magyaróvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. Ez a népesség a törökök 1529-es hadjárata során - Győr ás Moson megye pusztulásakor - kényszerül elhagyni lakhelyét. Helyükbe I. Miksa 1570 körül württenbergi szászokat, német nyelvű katolikus etnikumot telepített. A 15 éves háború ((1591-1606) során a lakosság - az 1594-es győri ostrom után - a török pusztítás áldozatává vált. Katolikus templom a XVII. században a temető közepén állt, ahol késobb a katolikus plébánia és népiskola is épült. Annyi bizonyos, hogy 1692 előtt készült, mert ettől az évtől kezdve vannak még a keresztelési anyakönyvek.Az 1683-as török támadás sem kímélte a községet. A Bécs alá nyomuló, fosztogató török sereg elől a falu lakossága a Hanság és a Duna mocsaraiba menekült. Levél fejlodése 1711 után, a békés idoszak beköszöntével vett nagyobb lendületet. A lakosság száma nőtt, intenzíven fejlődött a földművelés és az állattenyésztés, terjedt a birkatenyésztés, a méhészkedés és a szőlőkultúra. A község legnagyobb birtokosai ez idő tájt a Zichy grófok voltak. Mária Terézia rendelete nyomán 1773-ban urbárium készült levélről, mely szerint a falu földesura Habsburg Mária Krisztina. Lakói szabad úrbéresek, német származásúak. II. József császár türelmi rendelete értelmében Hegyeshalom és Levél közös egyházközséget alkotott. Az ágostai evangélikus egyházközség 1789-ben építette fel mai templomát. Az 1809-es francia megszállás is súlyos terheket rótt az itt élőkre. A XIX század elso harmadában a Lajta folyó árvizei, a betegségeket terjesztő járványok és a mindent elhamvasztó tűzvészek okoztak károkat. Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc eseményei rendkívül érzékenyen érintették a lakókat: gyakran és nagy mennyiségűélelmiszert és takarmányt rekviráltak az átvonuló horvát, magyar és osztrák csapatok. 1852-ben épült fel a katolikus iskola. Az 1867-es kiegyezés pozitív változásokat hozott. Az eddigi kisközség 1899-ben nagyközséggé vált. Lakossága folyamatosan gyarapodott, a századfordulóra elérte a másfélezres létszámot. Sorban alakultak a különböző egyesületek pl. az Önkéntes Tuzoltó Egyesület. 1889-ben. A közösségi testületek közül is kiemelkedő volt a földművelés és az állattenyésztés felvirágoztatására 1900. október 14-én alakult Tejszövetkezet. Ennek létrejöttében úttörő szerepe volt Újhelyi Imre akadémiai tanárnak. Vezetésével a szakembergárda meghonosította a Siementhali szarvasmarhafajta nagyméretű tenyésztését, s ezzel Levél nemzetközi hírnévre tett szert. A lakosság a tenyészállatok eladásából jelentős jövedelemhez jutott, amit a község fejlesztésére fordíthatott. 1901-ben építették a Községházát Zecher János komuves- és Nitsch János ácsmester vezetésével. Ugyanebben az esztendőben épült tejcsarnok is. A levéli gazdák felbuzdulva a szarvasmarha tenyésztés sikerén, lótenyésztő szövetkezetet is alapítottak. A beruházások és vállalkozások segítésére létrehozták a Hitelszövetkezetet is 1905-ben. 1906-ban óvodával gyarapodott a község. A I. világháború után a 20-as évek közepére állt ismét talpra a falu. 1926-ban megindult a község villamosítása, amelyet a következo évre be is fejeztek. A gazdák gyümölcsösöket telepítettek, fellendült a gabonatermesztés, s a megnövekedett jövedelmekbol kulturális célokra is jutott. 1928-ban megalakult a fúvószenekar Wagenhofer Henrik vezetésével. 1930-ban 1530 német, 171 magyar anyanyelvu lakosa volt a községnek. Rendelkezett római katolikus és ágostai evangélikus elemi iskolával, állami kisdedóvóval, tűzoltó és levente egyesülettel. A gazdasági világválság súlyos gondokat okozott. 1933-ban a gazdák megtagadták az adófizetést, ezért a község önkormányzatát 1934 júniusáig felfüggesztették. A II. világháborúba hadba vonultak közül 101 katona halt meg, vagy tűnt el örökre. A front átvonulása során rekvirálás címén mind a német, mind az orosz katonák is kifosztották a falut, az állatállomány zömét elhajtották. A háború után a német lakosság döntő részét kitelepítették. Helyükre az ország több vidékérol (Somogy, Szabolcs), Erdélyből, Felvidékről érkeztek telepesek. 1948 után öt szövetkezeti csoport, majd az 1956-os feloszlásuk után három új alakult. Napjainkban 2 szövetkezet muködik. Az 1956-os forradalom mosonmagyaróvári eseményeiben részt vevő Gulyás Lajos református lelkész a megtorlás áldozata lett. Sírja a levéli temetőben van. Az 1960-as és 70-es években ismét fejlődésnek indult a falu. Tűzoltószertár, szilárd burkolatú utak és vízmű épült, megindult az autóbusz közlekedés. Az 1980-as években új utcák épültek, az idegenforgalom növekedésével több vállalkozás indult pl. üzletek, motelek, benzinkutak, butikok, panziók, stb., a lakosság fizetovendéglátással is foglakozott, így a falu komoly idegenforgalmi megállóvá vált. Levélhez közel két természetvédelmi terület - Szigetköz és Hanság - szép természeti környezete és sokszínű vízi-, növény- és állatvilága, pl. Dunakiliti, Dunasziget, Lipót, Ásványráró, Krisztinaberek, stb., termál és gyógyvizű fürdők: Lipót, Mosonmagyaróvár, műemléki látnivalók: Mosonmagyaróvár, Hédervár, stb. és horgászati, vadászati, lovaglási lehetőségek nyújtanak vonzerőt, pihenési és szórakozási lehetőséget. A község észak nyugati határában megépült M-1-es (Bécs) és M-15-ös (Pozsony) autópályák és ezek csomópontjai jó közúti, a Budapest-Bécs vasúti fővonal pedig jó vasúti közlekedési kapcsolatokat biztosít Európa felé. Ezeken az útvonalakon bonyolódik le hazánk idegenforgalmának és áruforgalmának jelentős része, így a térség jó lehetőséget biztosít ipari, raktározási, szállítmányozási és kereskedelmi (bevásárló) központok létesítéséhez is. Levél, mint eddig, a jövőben is nyitott kapukkal, jó szívvel várja szálláshelyeire, kereskedelmi és szolgáltatási létesítményeibe az átutazó vagy pihenni, szórakozni, nyaralni vágyó kedves vendégeket.

Madách Imre Városi Könyvtár

Cím:
2660, Balassagyarmat Rákóczi u. 50.
telefon:
35/300-622
e-mail:
35/300-622
Tevékenység rövid leírása:
Helytörténeti gyűjteményünket megtekinthetik 2660. Balassagyarmat, Rákóczi u. 107. Tel.: 35/300-663.
Két évtizednyi útkeresés után végre elfogadhatóbb körülmények közé került a könyvtár és határozott művelődés- és könyvtárpolitikai célkitűzések megvalósításáért, tervszerűen kezdett el dolgozni. Szervezeti felépítése tisztázódott és kialakultak tevékenységi területei. A város lakóinak száma ekkor 15 147. 1972-ben 25 000 könyvet birtokoltak 675 ezer forint értékben, s 81 000 forintért vásároltak új dokumentumokat.
1973-ban vezették be a tasakos, színcsíkos kölcsönzési nyilvántartást, s ettől az évtől 1989-ig heti 38 órában tartottak nyitva.
Az olvasók száma 1976-ban megközelítette a 3000-et, s felsőoktatási intézményben tanuló olvasó 47 járt a könyvtárba. A csoportos foglalkozások száma 163. Igénykeltésben és propagandában kiemelkedőt produkáltak. Rendszeressé váltak a kiállítások, az irodalmi estek, az író-olvasótalálkozók, hangversenyek, műsoros rendezvények. Szakköröket, klubokat hoztak létre. Az iskolákkal kialakított kapcsolat figyelemre méltóan alakult. A Csillag-ház felújítása 1977 szeptemberére készült el, s lakóterületi fiókkönyvtár és helytörténeti gyűjtemény nyílt benne. Év végén megrendezték az első Horváth Endre kiállítást ugyanott. 1978. szeptember 26-án tartotta alakuló ülését a Honismereti kör, s 1979-től adjuk ki a Honismereti Híradót. 1979. október 11-én megkezdte működését a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság. 1979. október 13. az első Horváth Endre, illetve Őszi emléknap megtartásának ideje. A Dózsa iskolai kettősfunkciójú fiókkönyvtárat, ami azóta is üzemel 1982. április 1-jén adtuk át rendeltetésének. 1983. szeptember 27-én és október 9-én megtartottuk Balassagyarmat barátainak első találkozóit Budapesten, Farkas András Tragédia-illusztrációinak bemutatása alkalmával. A következő évben dr. Mohácsy József a helytörténeti kutatások és kiadványok támogatására közérdekű alapítványt tett. 1986-ban Ellátóközpontot hoztunk létre, s a járásban lévő 42 könyvtárból 11-be mi szerzeményeztünk; dolgoztuk fel az állományt. A szakmai munka segítése, irányítása, koordinálása mellett minden évben szolgáltató programot állítottak össze módszertanos kollégáink. 1985 és 1987 között pl. 55 foglalkozást tartottak 1800 résztvevőnek. Minden esztendőben a gyermekek számára vetélkedőt hirdettünk jeles írók munkásságának megismerése érdekében. Elődöntőket a településeken és Szlovákiában is tartottunk. 1987. december 17-én ünnepélyesen elköszöntünk Podlipszky Ervin igazgatótól, aki nyugállományba vonult.
A régi épületben még számos emlékezetes programot szerveztünk. A teljes állományt feldolgoztuk, kiépítettük szak-és betűrendes, valamint külön katalógusainkat. Tehát az elmélyült szakmai munka is kellő hangsúlyt kapott. Közben pedig készültünk az új épületbe való átköltözésre.
Részt vettünk a szakmai tervező munka támogatásában, az épület műszaki átadásának különböző fázisaiban véleményt nyilvánítottunk. A berendezésben, a részlegek kialakításában is aktívan közreműködtünk. 1984-ben fogalmazódott meg a művelődési központ és a könyvtár jobb feltételek közé helyezésének szükségessége, s az építkezés 1985 végén meg is indult úgy, hogy tulajdonképpen a középiskola építéséhez lehetett állami támogatást szerezni. Egyéves csúszással, de 1989. augusztus 25-én átadták rendeltetésének a 8311 m2-es objektumot. Ebből 1108 m2 jutott Reimholcz Péter tervező elképzelései szerint a könyvtárnak. Markáns változást jelentett a korábban sok-sok nehézséggel küszködő intézménynek az új feltételek közé kerülés. Tágas terek, meleg otthonosság és a legmodernebb eszközök várták a beköltöző csapatot, s a város olvasni, művelődni, tanulni, tájékozódni vágyó lakóit. Mivel az épületbe együtt költöztünk a volt Szántó Gimnáziummal, így már egy évvel hamarabb megkezdtük az iskolai könyvtár állományának ellenőrzését, feldolgozását. Nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy egy közös épületben fölösleges lenne két könyvtárat fenntartani. Így aztán azóta intézményünk betölti a középiskolai könyvtári funkciót is, és nyitva tartása igazodott a fiatalok és a tantestület igényeihez. Minden nap, reggel 7.30-tól várjuk a diákokat, s a város polgárait este 19 óráig kiszolgáljuk. Ez heti 61 és fél órás valódi szolgáltatást jelent. Örömmel vette birtokba a lakosság az új létesítményt, s a beírt olvasók száma 4300 és 4700 között mozog, ami megközelíti a lakosság 24-26 %-át. Az országos átlag 16% körüli, persze Dániában és Hollandiában eléri a 65-70 %-ot is. A szántósok közül például 1999-ben 437 - vagyis majdnem a teljes tanulólétszám - tagja volt a könyvtárnak. A romániai társadalmi változások hírére 3360 kötet könyvet gyűjtöttünk össze a gyarmati polgároktól, intézményektől és juttattuk ki testvérvárosunk, Dés magyarjainak.
A hagyományosan jól működő formákat, közösségeket megőriztük, és továbbéltetésén fáradozunk ma is. Jelesül: tartunk emléküléseket, előadásokat, Őszi emléknapot, 1990-től minden januárban megyei Madách-ünnepséget, Balassagyarmat barátainak találkozóját, könyves ünnepeket. Szervezzük a Honismereti kör és a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság programjait. Két éve havonta rendezzük az Ezredvégi beszélgetések elnevezésű, jeles tudósokat felvonultató sorozatunkat. A különböző korosztályokat, rétegeket igyekszünk meggyőzni az olvasás nélkülözhetetlenségéről, a könyvtárba járás, az új dokumentumok ismeretének szükségességéről. A város 4 éves apróságait közös születésnapi zsúron köszöntjük, s fogadjuk tagjaink közé a szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel együtt. Rendhagyó órák, könyvtárbemutatók, vetélkedők, olvasónapló- és rajzpályázatok, előadások, foglalkozások, szabadidős programok, olvasótáborok várják a gyerekeket.
A középiskolások (1999-ben összesen 1100 beiratkozott) itt készülnek a tanulmányi versenyekre, órákra, dolgozatírásra, s a Szent-Györgyisek számos tanórát itt tartanak. Azt hiszem, ma már nélkülözhetetlen lenne az iskola életében egy kézközelben lévő, 106 e dokumentumból álló gyűjtemény, amely ráadásul alkalmazkodik a bennünket körülvevő világ változásaihoz. Vagyis nemcsak a hagyományos kiadványokat vásároljuk, hanem CD és CD-ROM gyűjteményünk is jelentős. Zenei anyagunk kiemelkedően gazdag, s ezeket is kölcsönözzük.
Állománygyarapításra évenként 3-4 millió forintot fordítunk, s ezzel a minisztérium érdekeltségnövelő pályázatán újabb forrásokat, közel milliós nagyságrendű támogatásokat nyerünk el. A dokumentumok árának növekedése nehéz helyzetet teremt. Amíg 1986-ban 222 ezer forintért közel 4 ezer, addig 1996-ban 2 millió forintért már csak 2700 dokumentumot vásárolhattunk. Ez az árspirál sújtja Balassagyarmat polgárait is, hiszen nem tudják magánemberként beszerezni az információhordozókat. Ezért a város vezetése és a képviselő-testület úgy segít, hogy közgyűjteményét támogatja, s onnan mindenki hozzájuthat a szükséges információhoz. Közkedvelt az ifjúság körében az Internetezés. A Soros Alapítványtól nyertük évekkel ezelőtt az 5 gépet és az ingyenes elérhetőséget. Az egyetemisták és főiskolások bázisintézménye a Madách Imre Városi Könyvtár. Tavaly 432 hallgató teljesítette tanintézeti kötelezettségét a bibliotéka igénybe vételével. Nagyon sokan járnak át Szlovákiából és jönnek a környékről is, hogy kölcsönözzenek, s igénybe vegyék szolgáltatásainkat. A szociális funkciót az Idősek Otthonába és Klubjába, valamint a nyírjesi gyermekotthonba telepített letéti állományok gyarapításával, cseréjével, videofilmek kölcsönzésével töltjük be.Fentiekből is világosan kiderül, hogy a használó központú könyvtári modell megvalósítására törekszünk. Az elmúlt 10 évben olyan generális változások következtek be az információ megjelenési formáját, közvetítésének eszközeit illetően, amelyek a könyvtári szolgáltatások és munkálatok teljes átalakításához vezettek. Éppen ezért csatlakoztunk a TEXTLIB integrált számítógépes rendszer fejlesztéséhez, és mára már lezártuk cédulakatalógusainkat és rövidesen a teljes állományt adatbázisokban tartjuk nyilván, 1999 december 3-a óta a kölcsönzést is komputerek közbeiktatásával végezzük. Minden munkatárs lokális hálózatba kötött gépeken dolgozik. Az Interneten keresztül bonyolítjuk a könyvtárközi kölcsönzést, s az Országos Dokumentumellátó Rendszer lelőhely nyilvántartásának köszönhetően azonnal oda továbbítjuk a hálón keresztül a kérést, ahol a dokumentum megtalálható. Kutatóknak, szakdolgozatot íróknak az Internet és adatbázisok segítségével is gyűjtünk irodalmat.
Tehát az információs társadalom intézményévé, az információt tároló, földolgozó és közvetítő központtá vált könyvtárunk. 2002-ben 72 242-an látogatták meg a könyvtárat, s 93 436 dokumentumot kölcsönöztek. A megtartott 180 rendezvényen 8 059-an vettek részt. A felhalmozott dokumentumvagyon értéke 35 600.000 forint, s megőrzését elektromágneses védelmi rendszer kiépítésével garantáljuk.
Az információkat mi könyvtárosok közvetítjük a használóhoz. Iskolai végzettségünk záloga a nyújtott szolgáltatások minőségének. Még ennyi jól képzett, kimagasló szakmai felkészültségű munkatárs soha nem dolgozott az intézményben. A szigorúan vett könyvtári munkán túl az irodalmi hagyományápolás bázisává fejlesztettük a könyvtárat. Ezért szervezhettük meg a Mikszáth és Madách emlékév országos megnyitóit is.
Kiadványok elkészítésében két évtizede vállalunk szerepet. A Honismereti Híradót 1979 óta jelentetjük meg. Görög Imrének verseskötete kiadásával állítottunk emléket. Szabó Károly könyvével országos elismerést arattunk. 28 alkotó mutatkozott be a Röpke Ívek 3. számában, a közelmúltban. A felsoroltak mellett számos dokumentum életre hívásában közreműködtünk. Mindezek megvalósításához kevés önkormányzatunk támogatása. Évente 30-40 pályázatot nyújtunk be, és jelentős mennyiségű pénzeszköz megnyerésével egészítjük ki költségvetésüket. Hitünk szerint a Madách Imre Városi Könyvtár küldetését tisztességgel teljesíti, mert az összegyűjtött, őrzött információk és gondolatok közrebocsátásával hozzájárul a tájékozottabb, múltját, jövőjét jobban ismerő városi polgárság kialakulásához, elősegíti kulturális örökségünk minél szélesebb körben való használatát.
Nyitva tartás: H - P 7.30 - 19, Szo 13 - 17

TEHI Fővárosi Művelődési Háza

Cím:
1119, Budapest Fehérvári út 47.
fax:
06-1/203-3877
telefon:
06-1/203-3877
Tevékenység rövid leírása:
Az FMH néven ismert művelődési ház 1951 óta élvezi több generáció bizalmát. Kérjük, fogadja ajánlatunkat szívesen, amelyből megismerheti aktuális programkínálatunkat, szolgáltatásainkat, együttműködési lehetőségeket, és amelyet úgy tud megmutatni barátainak, ismerőseinek és üzlettársainak, hogy a Fehérvári út 47. szám alatt van egy hely, ahová valamiért mindig érdemes ellátogatni.
Tekintse meg kínálatunkat és válasszon ízlésének, igényének megfelelően!

Bővebb információkért klikkeljen webcímünkre!

Katona József Könyvtár

Cím:
6000, Kecskemét Piaristák tere 8.
fax:
76/500-570
telefon:
76/500-570
Tevékenység rövid leírása:
A könyvtár épületében három szinten jelenik meg a hagyományos könyvtári és az OLIB számítógépes rendszeren biztosított elektronikus információs szolgáltatás. Nyitvatartási időben a szolgáltatásokat igényelheti vagy megrendelheti a használó.
A feltételeket a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti.

Szolgáltatási egységek
Szolgáltatásaink adatai
Olvasószolgálat
Dokumentumok kölcsönzése, hosszabbítása, előjegyzése

Gyermekvilág
Infotéka
Számítógépes adatszolgáltatás
GatewayUK

Könyvtárközi kölcsönzés
Tájékoztatás
Dokumentumok, eszközök helyben használata
Kölcsönzési gyűjtemény
Európa Gyűjtemény
Otthon Könyvtár
Természet - Művészet Olvasóterem
Társadalom - Tudomány Olvasóterem
EBSCO adatbázisok
NAVA pont
Ajánló bibliográfiák
Ajánló filmjeinkből
ECDL vizsga felkészülés
Könyvjelző - ajánló
Online előjegyzés
E-tanulás
E-ügyintézés
Témafeldolgozások
Reformkori utazások

Zenei szolgáltatás
Helyismereti gyűjtemény
Történeti gyűjtemény

Térségi szolgáltatás
Szakmai módszertan
Képzés, továbbképzés
Fiókkönyvtárak
Nemzetiségi könyvtári ellátás

Praktikus szolgáltatások
Kötészet
Bababarát terület



Szolgáltatásainkról bővebben

A könyvtár gyűjteményéről, szolgáltatásairól a közvetlen használó az I. emeleten kap tájékoztatást.

A könyvtár fogadja az egyéni és a csoportos látogatókat, ez utóbbiak szakszerű vezetéssel megnézhetik a könyvtárat (szakmai, oktatási, idegenforgalmi, stb. célokból).

A földszint nagyterme, előcsarnoka, kávézója alkalmas együtt és külön-külön is használva, 180 fős rendezvények megtartására. Szakmai konferenciák, fórumok, művészeti előadások, kiállítások, nagyobb létszámú tanfolyamok,
továbbképzések rendezésére bérbe vehetők. A rendezvények kép és hangrögzítésének a feltételei adottak.

Külön tere van a gyermekeknek, ez a Gyermekvilág. A játékos ismeretszerzésre kialakított, berendezett terek egyszerre többféle tevékenységre alkalmasak. A látogatók a gyűjtemény gyermeklapjait használhatják, videófilmet nézhetnek,
zenét hallgathatnak. A 10-12 éves látogatók társasjátékokkal játszhatnak, egyéni és csoportos foglalkozásokon vehetnek részt. Helyet adunk iskolai óráknak, óvodai foglalkozásoknak, gyermekközösségek könyvtári rendezvényeinek.

A régió könyvtárosai, informatikusai számára szakmai képzés, továbbképzés szervezését, lebonyolítását vállaljuk. Alkalmas erre a nagyterem, a II. emeleti kistermek.

Valamennyi nyilvános tér fogadja az egyéni látogatókat a gyűjteményekben rendszerezetten elhelyezett dokumentumainak helyben használatával.

A magazinolvasóban a napilapok, a képes hetilapok, hirdetési újságok olvashatók.

Az I. emeleten a kölcsönzési gyűjtemény szépirodalom, valamint szak- és ismeretterjesztő irodalom két nagy csoportjából áll. A kölcsönözhető könyvek és időszaki kiadványok vannak elhelyezve e térben. Kölcsönözhetnek dokumentumot a
Gyermekvilág gyűjteményéből, hangzó dokumentumokat a Zenei szolgáltatás teréből. Kiemeltük a kölcsönözhető idegen nyelvű nyomtatott dokumentumokat az Európa gyűjteménybe. A gyűjtemény dokumentumait előjegyezhetik a használók kölcsönzésre.

Kecskemét város polgárait a könyvkölcsönző fiókokkal segítjük, hogy lakókörzetükben is hozzájussanak olvasmányukhoz. Az intézmény a megye nemzetiségi lakosságának könyvtári ellátását szervezi.

Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr

Cím:
9021, Győr Baross Gábor u. 4.
telefon:
96/319-997
telefon:
96/319-997
Tevékenység rövid leírása:
Mindenekelőtt utalnunk kell arra: bár Győr első kölcsönkönyvtárát Müller Ferenc az országban is az elsők között nyitotta meg 1789-ben, igazi, a mai értelemben vett közkönyvtár a 19. század végéig nem működött városunkban! E hiányt sem az 1838-ban dr. Kovács Pál által alapított és ettől kezdődően folyamatosan működő Győri Olvasó Egylet - korabeli közkedvelt nevén: a Kaszinó -, sem Győr nagy múltú, de csak az olvasni vágyók szűkebb köre számára hozzáférhető gyűjteményei - mint a Püspöki Papnevelő Intézet, a bencés ill. a karmelita rendház könyvtára - nem tudták pótolni; így az 1880-as évek végétől mozgalom indul egy nyilvános közkönyvtár létesítése érdekében. Bármennyire is rövid az időnk, kissé részletesebben kell szólnunk arról: mikor alapították a megyei könyvtár jogelődjét? - azaz: miért éppen 1998 őszén ünnepeljük fennállásunk centenáriumát? E kérdés annál is inkább tisztázandó, hiszen szakmai körökben köztudott: a 60. évfordulót 1956-ban, a hetvenötödiket 1971-ben ünnepelte intézményünk! Ez utóbbi dátumok "helyességét" Pernesz Gyula, a megyei könyvtár akkori igazgatója azzal indokolta egyik, 1981-ben készült munkájában, hogy Sefcsik Ferenc - mint levéltáros és könyvtáros - már 1896-ban megkapta a felhatalmazást a könyvtár állományának kialakítására, hogy a két évvel későbbi új épületbe költözéskor "már megfelelő anyag álljon rendelkezésre". A nyolcvanas évek második felében teszi meg a könyvtár az első - kissé még bizonytalan - lépéseket a számítógépesítés terén, melynek "gyümölcsei" a kilencvenes években érnek majd be. Az állománygyarapítás terén - a rohamosan emelkedő dokumentum-árak és az ezzel lépést nem tartó költségvetési támogatások miatt - már jelentkeznek az első nehézségek: a hazai "termés" egyre kisebb hányadát és csupán minimális példányszámban tudja intézményünk beszerezni. Az olvasók száma ezidőtájt még egyenletesen nő - ezzel együtt munkatársaink leterheltsége is.
Az utóbbi évtized történéseiről csak néhány adalékot említenénk, hiszen e korszak eseményei még frissen élnek a jelenlévők emlékezetében. 1992. szeptemberében nyugalomba vonult Sinay Jenő; ezt követően fél esztendeig megbízott igazgatóként dr. Szabó Imréné vezette az intézményt, melynek élére a fenntartó Megyei Önkormányzat 1993. március 1-jétől Tuba Lászlót nevezte ki igazgatónak. A könyvtár helyzete ezidőtájt tovább nehezedett: a dokumentumbeszerzés 1995-ben elérte a mélypontot; a Gyermekkönyvtár és a Hangtár az életveszélyessé vált Bajcsy-Zsilinszky úti épületből előbb "albérletbe" kényszerült, majd ez év elején onnan is tovább kellett mennie; a főépületet régen kinőtte már az intézmény; a külső raktárak újabb költözés előtt állnak... De a gondok sorának folytatása helyett inkább néhány bíztató jelet említenék:
- szépen és eredményesen halad a könyvtár számítógépes rendszerének kiépítése és fejlesztése;
- a Hangtár az új - remélhetőleg véglegesebbnek tekinthető - helyén megkezdte működését, jövőre a Gyermekkönyvtár is otthonra talál;
- könyvtárunk eredményes tanfolyamokat és továbbképzéseket szervez, rendezvényein számos vendég megfordul;
- és hogy a tudományos munkáról is szót ejtsünk: a centenáriumra megjelenhetett a könyvtár jubileumi évkönyve, és jövőre talán elkészül a régi adósság, a megyei sajtóbibliográfia is!
Nyitva tartás: Hétfő, Szerda, Csütörtök, Péntek: 9-19
Kedd: 13-19
Szombat: 9-13
Szombaton az Internet használati lehetőség és a közhasznú információs szolgáltatás is szünetel.
Nyitva tartás: (Hangtár) Hétfő, Szerda, Csütörtök, Péntek: 9-18
Kedd: 13-18
Szombat: Zárva

Online Szakmai Telefonkönyv, cégregisztráció ©2005-2018 Tudakozó Rendszer Kft.
Minden jog fenntartva!
Magyarország térképes cégkeresője, útvonaltervező, tudakozó, online telefonkönyv:
Kft, Bt, NYRt, Zrt. kereső.