Értékelje a céget!
259 találat 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26

Debreceni Városi Könyvtár

Cím:
4024, Debrecen Piac u. 68.
telefon:
52/502-430
:
52/502-430

Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár

Cím:
2112, Veresegyház Fő út 53.
telefon:
28/385-231
e-mail:
28/385-231
Tevékenység rövid leírása:
Az első leltárkönyv első bejegyzett dátuma: 1961. VII.26. Ekkor még a régi kultúrházban volt a ?gyűjtemény?, két üvegajtós szekrényben Sándor néni gondozásában.
- 1963. nyarán átköltöztették a ?tóparti?, egykori Szent Imre Iskola folyosójára.
Ekkor Czene János biológia-földrajz szakos tanár heti egy-két órában megbízottként, népes gyerekcsapattal kezelte.
- 1967.Tavaszán költöztették vissza a felépült új művelődési házba, 60 m2 ?re.
Kiss Mária matematika-fizika szakos nyugdíjas tanárnő tiszteletdíjasként heti 20 órában foglalkozott a gyűjteménnyel és az olvasókkal.
- 1977. Április 1.? én kapott kinevezést az első főfoglalkoztatású személy.
ugyanekkor bővült az alapterület, és mód nyílt a felnőtt- és gyermek könyvek külön helyeinek kialakítására és kölcsönzésére.
- 1981. szeptemberében végleg nyugdíjba vonult Kiss Mária tanárnő és Bazsikné Kővári Krisztina magyar - könyvtár szakos tanár vette át a vezetést
- 1987. novemberében az Ifjúsági ház emeleti szintjére költöztettük az állományt 210 m2 -re.
Tágas térben kialakítottuk felnőtt-, gyermek-, kézikönyvtárt és a fogadóteret folyóirat olvasóval.
- 1990. szeptember 21 ? én felvette intézményünk Kölcsey Ferenc reformkori költő és politikus nevét (Történelmi háttér Veresegyháznál)
-1991 .októberében végre stabilizálódott a gyermekkönyvtár személyi feltétele, Mistéth Erika könyvtár szakos pedagógus személyében.
- 1998. tavaszán a mikrokörnyezet kényszerítette ki az újabb költözést. Igaz, önálló helyünket kellett feladni iskolai célokra, de cserébe beköltözhettünk a település központjában 1996. augusztus 20. ?án átadott Fő téri Üzletház emeleti szintjére, külön bejáratú szolgáltató helyeket alakítottunk ki.
2001. novemberében pályázatot nyertünk a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybizottság (IKB) által a Széchenyi Terv Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Programja keretében az ?Információs társadalom megvalósításában közremuködő könyvtárak támogatása? címen. A helyi önkormányzat támogatásával létrejöhetett a harmadik főfoglalkozás, informatikus feladatkörben és kialakíthattuk az Internet pontot az Üzletház földszintjén.

Szent István Egyetem Állatorvos- Tudományi Kar

Cím:
1078, Budapest István u. 2.
telefon:
478-4109
e-mail:
478-4109
Tevékenység rövid leírása:
A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtára, a szakterület egyetlen nyilvános, tudományos közgyűjteménye Magyarországon. A Könyvtár egyidős az állatorvosképzéssel. Jeles professzorai kezdettől gyűjtötték és rendszerezték a téma hazai és külföldi könyveit. Különös gondot fordított a gyűjtemény fejlesztésére Tolnay Sándor, a szakrendszert kidolgozó Nádaskay Béla és a katalógust összeállító Magyary-Kossa Gyula. Itt többek között 16. századi ritkaságokkal, latin és német nyelvű alapművekkel, kéziratos jegyzetekkel és természetesen a hazai állatorvos-tudomány kiemelkedő képviselőinek első kiadású műveivel találkozhat az érdeklődő. A Könyvtár a század első éveiben már az akkori M. Kir. Állatorvosi Főiskola főépületében kapott helyet. 1983-ban jött el az ideje annak, hogy a híres tervező, Steindl Imre egyszerűségében is reprezentatív épületét * a pince és néhány helyiség kivételével * az Állatorvos-tudományi Egyetem Központi Könyvtára vegye birtokába. A patinás környezetben 140 olvasói hely, egy oktatólabor (10 számítógéppel) és további 3 számítógép fogadja az ügyfeleket. A Könyvtár szolgálja az Egyetem oktatóit, kutatóit és hallgatóit, az állatorvosokat * legyenek magán állatorvosok vagy hatósági, kutatási feladatokat ellátó szakemberek *, és mindazokat, akik az állatorvosláshoz kapcsolódó információt és dokumentumokat igényelnek.

II. Rákóczi Ferenc Könyvtár

Cím:
3530, Miskolc Görgey Artúr út 11.
telefon:
46/412-011
:
46/412-011

Baja Astronomical Observatory

Cím:
6500, Baja Pf: 766
fax:
79/427-001
telefon:
79/427-001
Tevékenység rövid leírása:
A második viláháború utáni újjáépítés során egy bajai amatőrcsillagászban, Borbás Mihályban született meg az ötlet, hogy létre kellene hozni egy vidéki csillagászati kutatóintézetet. Első lépésként 1955 december 18-án a Tóth Kálmán utcában megnyílt a Bajai Bemutató Csillagvizsgáló.
Egy évtizednyi céltudatos szervezőmunkával 1966 január 1-jétol a Magyar Tudományos Akadémiához csatolt kutatóintézetté fejlődött az intézmény. Programja Dr. Ill Márton vezetésével a felsőlégkör kutatása volt. Az MTA 1987. augusztus 1-jén aláírt megállapodással átadta Baja városának a Tóth Kálmán utcai intézetet, így az ismeretterjesztési és kutatási tevékenység kettévált: a kutatóintézet kiköltözött a Szegedi úti új telephelyre, amely Baja centrumától 6 km keletre fekvő emeletes épületből és a hozzátartozó kb. 4 hektáros területből áll. A kutatómunka fokozatosan a szoros kettőscsillag rendszerek asztrofizikája irányába tolódott el. A folyamatosan használt műszer a szegedi JATE tulajdonában lévő 40 cm-es tavcső volt, amely az egyetem elhelyezesi gondjai miatt Baján működött 6 éven keresztül. A nyolcvanas évek végétől egyre gyorsuló leépítésnek volt tanúja az intézet. 1991. október 15-én a JATE tulajdonát képező távcsövet elszállították, mivel az egyetem létrehozott egy csillagvizsgálót Szegeden. A nehéz anyagi gondok csökkentésére 1991. szeptember 10-én megalakult a Bajai Obszervatórium Alapítvány. A meggyorsuló felszámolás 1993. január 1-jén érte el befejező stádiumát: a bajai intézet költségvetési támogatása nullára csökkent, és az utolsó alkalmazott állása is megszünt. Az MTA felajánlotta, hogy amennyiben egy új tulajdonos a kutatóintezeti működést megtartja, térítésmentesen adja át neki a vagyont. Hosszadalmas, kimerítő előkészítő munka végeredményeképpen , 1994. április 29-én megalakult a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete, amelyet a korábban is segítséget nyújtó Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat működtet. Az igazgatói teendők ellátásával dr. Hegedüs Tibor fizikust bízták meg.

Kultúrház, Levél

Cím:
9221, Levél Fő u. 30.
telefon:
96/229-103
e-mail:
96/229-103
Tevékenység rövid leírása:
Levél Magyarország nyugati csücskében, Mosonmagyaróvártól 5 km-re fekszik. Első - német nyelvű- említése a pozsonyi káptalan által 1410-ben kiállított oklevélben Kalthosthan formában fordul elő. Magyar nevével az 1532. évi adóösszeírásban találkozhatunk eloször. A XVI-XVII. Századig több alakban volt használatos: Lovér, Lever, Levél. A hagyományok szerint neve - Lővér - a besenyő gyepüőrök, íjászok, emlékét őrzi. Későbbi lakói a magyaróvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. Ez a népesség a törökök 1529-es hadjárata során - Győr ás Moson megye pusztulásakor - kényszerül elhagyni lakhelyét. Helyükbe I. Miksa 1570 körül württenbergi szászokat, német nyelvű katolikus etnikumot telepített. A 15 éves háború ((1591-1606) során a lakosság - az 1594-es győri ostrom után - a török pusztítás áldozatává vált. Katolikus templom a XVII. században a temető közepén állt, ahol késobb a katolikus plébánia és népiskola is épült. Annyi bizonyos, hogy 1692 előtt készült, mert ettől az évtől kezdve vannak még a keresztelési anyakönyvek.Az 1683-as török támadás sem kímélte a községet. A Bécs alá nyomuló, fosztogató török sereg elől a falu lakossága a Hanság és a Duna mocsaraiba menekült. Levél fejlodése 1711 után, a békés idoszak beköszöntével vett nagyobb lendületet. A lakosság száma nőtt, intenzíven fejlődött a földművelés és az állattenyésztés, terjedt a birkatenyésztés, a méhészkedés és a szőlőkultúra. A község legnagyobb birtokosai ez idő tájt a Zichy grófok voltak. Mária Terézia rendelete nyomán 1773-ban urbárium készült levélről, mely szerint a falu földesura Habsburg Mária Krisztina. Lakói szabad úrbéresek, német származásúak. II. József császár türelmi rendelete értelmében Hegyeshalom és Levél közös egyházközséget alkotott. Az ágostai evangélikus egyházközség 1789-ben építette fel mai templomát. Az 1809-es francia megszállás is súlyos terheket rótt az itt élőkre. A XIX század elso harmadában a Lajta folyó árvizei, a betegségeket terjesztő járványok és a mindent elhamvasztó tűzvészek okoztak károkat. Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc eseményei rendkívül érzékenyen érintették a lakókat: gyakran és nagy mennyiségűélelmiszert és takarmányt rekviráltak az átvonuló horvát, magyar és osztrák csapatok. 1852-ben épült fel a katolikus iskola. Az 1867-es kiegyezés pozitív változásokat hozott. Az eddigi kisközség 1899-ben nagyközséggé vált. Lakossága folyamatosan gyarapodott, a századfordulóra elérte a másfélezres létszámot. Sorban alakultak a különböző egyesületek pl. az Önkéntes Tuzoltó Egyesület. 1889-ben. A közösségi testületek közül is kiemelkedő volt a földművelés és az állattenyésztés felvirágoztatására 1900. október 14-én alakult Tejszövetkezet. Ennek létrejöttében úttörő szerepe volt Újhelyi Imre akadémiai tanárnak. Vezetésével a szakembergárda meghonosította a Siementhali szarvasmarhafajta nagyméretű tenyésztését, s ezzel Levél nemzetközi hírnévre tett szert. A lakosság a tenyészállatok eladásából jelentős jövedelemhez jutott, amit a község fejlesztésére fordíthatott. 1901-ben építették a Községházát Zecher János komuves- és Nitsch János ácsmester vezetésével. Ugyanebben az esztendőben épült tejcsarnok is. A levéli gazdák felbuzdulva a szarvasmarha tenyésztés sikerén, lótenyésztő szövetkezetet is alapítottak. A beruházások és vállalkozások segítésére létrehozták a Hitelszövetkezetet is 1905-ben. 1906-ban óvodával gyarapodott a község. A I. világháború után a 20-as évek közepére állt ismét talpra a falu. 1926-ban megindult a község villamosítása, amelyet a következo évre be is fejeztek. A gazdák gyümölcsösöket telepítettek, fellendült a gabonatermesztés, s a megnövekedett jövedelmekbol kulturális célokra is jutott. 1928-ban megalakult a fúvószenekar Wagenhofer Henrik vezetésével. 1930-ban 1530 német, 171 magyar anyanyelvu lakosa volt a községnek. Rendelkezett római katolikus és ágostai evangélikus elemi iskolával, állami kisdedóvóval, tűzoltó és levente egyesülettel. A gazdasági világválság súlyos gondokat okozott. 1933-ban a gazdák megtagadták az adófizetést, ezért a község önkormányzatát 1934 júniusáig felfüggesztették. A II. világháborúba hadba vonultak közül 101 katona halt meg, vagy tűnt el örökre. A front átvonulása során rekvirálás címén mind a német, mind az orosz katonák is kifosztották a falut, az állatállomány zömét elhajtották. A háború után a német lakosság döntő részét kitelepítették. Helyükre az ország több vidékérol (Somogy, Szabolcs), Erdélyből, Felvidékről érkeztek telepesek. 1948 után öt szövetkezeti csoport, majd az 1956-os feloszlásuk után három új alakult. Napjainkban 2 szövetkezet muködik. Az 1956-os forradalom mosonmagyaróvári eseményeiben részt vevő Gulyás Lajos református lelkész a megtorlás áldozata lett. Sírja a levéli temetőben van. Az 1960-as és 70-es években ismét fejlődésnek indult a falu. Tűzoltószertár, szilárd burkolatú utak és vízmű épült, megindult az autóbusz közlekedés. Az 1980-as években új utcák épültek, az idegenforgalom növekedésével több vállalkozás indult pl. üzletek, motelek, benzinkutak, butikok, panziók, stb., a lakosság fizetovendéglátással is foglakozott, így a falu komoly idegenforgalmi megállóvá vált. Levélhez közel két természetvédelmi terület - Szigetköz és Hanság - szép természeti környezete és sokszínű vízi-, növény- és állatvilága, pl. Dunakiliti, Dunasziget, Lipót, Ásványráró, Krisztinaberek, stb., termál és gyógyvizű fürdők: Lipót, Mosonmagyaróvár, műemléki látnivalók: Mosonmagyaróvár, Hédervár, stb. és horgászati, vadászati, lovaglási lehetőségek nyújtanak vonzerőt, pihenési és szórakozási lehetőséget. A község észak nyugati határában megépült M-1-es (Bécs) és M-15-ös (Pozsony) autópályák és ezek csomópontjai jó közúti, a Budapest-Bécs vasúti fővonal pedig jó vasúti közlekedési kapcsolatokat biztosít Európa felé. Ezeken az útvonalakon bonyolódik le hazánk idegenforgalmának és áruforgalmának jelentős része, így a térség jó lehetőséget biztosít ipari, raktározási, szállítmányozási és kereskedelmi (bevásárló) központok létesítéséhez is. Levél, mint eddig, a jövőben is nyitott kapukkal, jó szívvel várja szálláshelyeire, kereskedelmi és szolgáltatási létesítményeibe az átutazó vagy pihenni, szórakozni, nyaralni vágyó kedves vendégeket.

Solymár Imre Városi Könyvtár

Cím:
7150, Bonyhád Perczel Mór u. 50
telefon:
74/550-113
fax:
74/550-113

Deszk Község Polgármesteri Hivatala

Cím:
6772, Deszk Tempfli tér 7.
fax:
62/571-580
telefon:
62/571-580

Online Szakmai Telefonkönyv, cégregisztráció ©2005-2018
Minden jog fenntartva!
Magyarország térképes cégkeresője, útvonaltervező, tudakozó, online telefonkönyv:
Kft, Bt, NYRt, Zrt. kereső.