Értékelje a céget!
513 találat 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20

Bodajk Nagyközség Önkormányzata

Cím:
8053, Bodajk Petőfi u. 60.
telefon:
22/410-001
:
22/410-001

Budajenői Önkormányzat

Cím:
2093, Budajenő Kossuth Lajos u. 25.
telefon:
26/371-062
e-mail:
26/371-062

Füzesabony Polgármesteri Hivatal

Cím:
3390, Füzesabony Rákóczi u. 48.
telefon:
36/542-500
fax:
36/542-500
Tevékenység rövid leírása:
Településünk a fővárostól alig több mint 100 km-re fekszik, vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthető. Összekötő kapocs az ország s a szűkebb régió minden tájegysége felé. A kisváros neve Füzesabony. 50 km-es körzeten belül elérhetőek innen a megye városai - a minden tekintetben központi szerepkörű megyeszékhely, Eger; az utóbbi években egyre inkább víziparadicsommá váló Tisza-tó; és a rónaság pusztamúzeuma, a Hortobágyi Nemzeti Park. A hegyek szerelmeseinek a Bükk és a Mátra jelenthet kellemes kikapcsolódást ígérő úticélpontot, mely páratlan növény- és állatvilágával, kiépült szolgáltatói hálózatával várja a pihenni, szórakozni vágyókat.

Budapest Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Cím:
1102, Budapest Szent László tér 29.
fax:
433-8235
telefon:
433-8235
Tevékenység rövid leírása:
A Budapest Kőbányai Önkormányzat továbbra is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden kerületi lakoshoz eljusson a számára legmegfelelőbb segítség.

Nemesvámos Község Önkormányzata

Cím:
8248, Nemesvámos Kossuth u. 43.
telefon:
88/265-006
:
88/265-006

Vácegres Polgármesteri Hivatal

Cím:
2184, Vácegres Szabadság u. 45.
:
:
Tevékenység rövid leírása:
Vácegres község Pest megye északkeleti sarkában, a Galgamácsa-Veresegyház közötti bekötőút mentén, a Cserhát-hegység és a Gödöllői-dombság nyúlványain fekszik. Területe 187 ha, melyből belterület 54 ha.

Borsodbóta Polgármesteri Hivatal

Cím:
3658, Borsodbóta Széchenyi út 42.
telefon:
48/438-501
fax:
48/438-501

Kázsmárk Község Önkormányzat

Ostoros Polgármesteri Hivatal

Cím:
3326, Ostoros Hősök tere 4.
telefon:
36/556-100
fax:
36/556-100
Tevékenység rövid leírása:
Ostoros Polgármesteri Hivatala.
E rohanó világban ez a béke, a nyugalom, az igazi otthon megteremtésének szigete. Fogadja szeretettel Ostoros község internetes bemutatkozó oldalait. Remélem, sok olyan információt talál az oldalakat lapozgatva, amelyek felkeltik érdeklődését településünk iránt. Bízom benne, hogy az alapos információgyűjtés után személyesen is köszönthetjük Ostoroson.Ahhoz, hogy elérjen bennünket, Heves megyébe és Eger városába kell érkeznie. Ostoros község Eger várostól délre 3 km távolságban a Bükk lankáit lezáró völgyben található hegyi település. Átvezető útjain keresztül Novaj településen át érhető el az M3 fő közlekedési út. Már a XIII. sz. elején Istoros néven ismert település. Bélháromkúti Apátság birtokaként a XIV. században Nagy Lajos király adómentességet biztosít az itt élőknek.A település az évszázadok folyamán többször elnéptelenedett. Első ízben a török haderő Egervár hírhedt 1552-es ostroma során égette porig. A biztonságot nélkülöző hányatott életmód miatt, az emberek családostól jószágaikkal együtt, évszázadokon keresztül tufába vájt pincékben éltek. Ezek bizonyítékai a mai napig megtalálhatók.A XV. Században a település határában a Bükk-hegység lankáira szőlőt telepítettek, ezzel megalapozva a szőlőkultúra és az egri történelmi borvidék kialakulását. E mezőgazdasági kultúra több évszázados múltja kiváló minőségű és ízkultúrájú vörös és fehérbort eredményez. A XVIII. században újra benépesült a község. A település kedvelt kirándulóhely. Vonzereje a hegység lankáira telepített szőlőkultúrában és a mesterséges tó nyújtotta lehetőségekben mutatkozik. Idegenforgalmi látványosságaink közé tartozik a táj magával ragadó természeti szépségein kívül, többek között a több mint 250 éves Római Katolikus Templom, a "Csúnyamunka", mely török időkből származó darázskőépítmény. A hűs pincékben érlelt kiváló boraink párosulva a lakosok vendégszeretetével - a visszajelzések szerint - maradandó emléket hagynak az ide látogató turista részére.Tisztán magyar ajkú, zömében katolikus vallású település. Viszonylag sok kiskereskedelmi bolt, vendéglátóhely üzemel a településen. Évente augusztus 20-án Falunap keretében Kulturális Seregszemle, Népdalkórus Találkozó, ősszel Szüreti Felvonulás, Szüreti Bál, valamint Országos Távlovagló Bajnoki Futam és egyéb hagyományőrző kulturális programok kerülnek lebonyolításra. Lehetőség van lovaglásra a község határában lévő Mihók Lovasfarmon, valamint a Zayló-tanyán.Az idegenforgalom kiemelt helyet foglal el a fejlesztési elképzeléseink között. Ehhez kapcsolódik a Borkultúra megőrzése és továbbfejlesztése, a mesterséges Víztározó északkeleti részének tájvédelmi körzetté nyilvánítása, a Hőforrás megnyitása és a Víztározó adta lehetőséggel közös kihasználása.A mai élethez szükséges valamennyi intézményi hálózat, kórház, bankok, rendőrség, tűzoltóság, szállodák és szolgáltatások rendkívül nagy skálája Eger közelségéből fakadóan perceken belül elérhetők. Ugyanakkor mód van a községen belüli szolgáltatások és szállások igénybevételére is.A honlapunkon kalandozva válasszon az élményt és kikapcsolódást nyújtó programokból. Tapasztalja meg személyesen is, hogy ide érdemes eljönni.

A település története:
2004. Augusztus 19. A falu határában kaptárkövek láthatók. Régészeti emlékei az őskőkori leletek Rápcahegyen és a község északi határában lévő szőlőtáblákon avarkori sírokban talált csontvázak, agyagedények, és csigák.Első okleveles említésként 1330-ban a települést Ostoros néven találjuk. Ezt a nevet az Ostoros vizéről kapa, melyet Anonymus is említ Istoros névalakban. Az 1332-37. évi pápai tizedlajstromban Ostorus néven szerepelt, mint a bélháromkuti apátság birtoka. 1367-ben Nagy Lajos király a falu jobbágyainak három évi adómentességet biztosított. 1446-ban határában az egri káptalan tihaméri birtokának jobbágyai szőlőt ültettek. A XV. és XVI. században is az apátság birtoka volt. 1552-ben a törökök felégették a falut, lakói közül összesen 12 jobbágy maradt meg, akik még hat évvel később is pincékben laktak. 1560-ban Kara Dsafer hatvani bég hódoltsággá tette, majd 1566-ban és 1567-ben elpusztította. A XVI. század közepén a bélháromkuti apátság elnéptelenedett, Ostoros pedig a szarvaskői püspöki vár tartozékává vált, de adózott emellett a hatvani töröknek továbbra is. 1596-ban a kamara elzálogosította. A XVI. század második felében lakói csupán bortermelésből éltek.1638-ban ismét néptelen puszta volt, és a XVIII. század elejéig az is maradt. Bárczay és Barius uraknál volt zálogban, tőlük Czeglédy Albert nagyprépost váltotta vissza. 1700-ban a bélháromkuti apátság birtokait az egri papnövelde kapta meg, ezt követően 1715 körül Ostoros újranépesülése is megtörtént, és egészen az újabb időkig a szeminárium birtoka volt.Az 1771. évi úrbérrendezés során a község határát az első osztályba sorolták. 1859-ban a paraszti és majorsági szőlőbirtok nagysága 754 kat. holdat tett ki, 1834-es községi pecsétlenyomatán négyfürtű szőlőtőke is látható. Kőbányáját a XVIII. században nyitották meg, 1758-ban innen szállították a követ az egri minorita templom alapozásához.Az 1925. évi földrengés epicentruma Ostoros község volt. Több, mint 400 lakóház megsérült, zömében használhatatlanná vált, száznál több ház dőlt össze. A XX. század első felében a falu a mezőkövesdi járáshoz tartozott. Külterületei: Gárdonyi-tanya, és a Csárdás-tanya voltak.Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint 499 bel- és 4 külterületi házból álló községben 2100 fő (1000 férfi, 1100 nő) élt. Vallásukat tekintve valamennyi római katolikus volt. Négy tanerős és négy tantermes elemi népiskola, a mellette működő továbbképző iskolával szolgálta az oktatást. Népkönyvtár és Levente Egyesületek voltak a fő, népművelést biztosító intézmények.Körorvos, szülésznő, valamint egészségügyi védőnő helyben állt a betegek rendelkezésére. A legközelebbi gyógyszertár Egerben (6 km) volt.A község határa 4162 kat. hold volt, amelyből szántó 2146, rét 226, szőlő 406, legelő 863, erdő 172, kert 105 és terméketlen terület 170 hold volt. 1000 holdon felüli nagybirtokkal az egri érseki papnevelő intézet bírt, középbirtok szinten egy volt, a községi gazdák legeltetési társulatának tulajdonában. 20-50 közötti kisbirtokosok száma négy volt. A 350 törpebirtokos 3 hold területet mondhatott magáénak. Az erdőség az egri érseki papnevelő intézet tulajdona volt. A gazdák közül sokan foglalkoztak szőlő, illetve bortermeléssel, az öt holdon felüli szőlőbirtokok száma 5 volt. A híres, nagyszemű ostorosi cseresznyét szintén sokan termesztették. Az állatállomány megoszlása: 158 ló, 241 szarvasmarha, 900 juh, 341 sertés, és 49 kecske volt.A Hangya Szövetkezet mellett négy kereskedés, három italmérés, és négy iparos biztosította a lakossági szolgáltatásokat.Az I. világháborúban a községből 220-an vettek részt, közülük hősi halált halt 49 személy, akiknek emlékére 1938-ban állítottak emlékművet.A mezőgazdasági szövetkezesítést követően a községben öt különböző néven működött termelőszövetkezet.Ostoros 1895-1945-ig nagyközség Borsod megyében, 1945-1950-ig pedig Heves megyében, 1950-1990-ig önálló tanácsú község. 1945-1983-ig az egri járáshoz tartozott. 1984-től Eger város környéki községe lett.

Tiszatenyő Községi Önkormányzat

Cím:
5082, Tiszatenyő Alkotmány út 26.
telefon:
56/335-001
:
56/335-001
Tevékenység rövid leírása:
Tiszatenyő Polgármesteri Hivatala. További információkért látogasson el weboldalunkra!

Online Szakmai Telefonkönyv, cégregisztráció ©2005-2018
Minden jog fenntartva!
Magyarország térképes cégkeresője, útvonaltervező, tudakozó, online telefonkönyv:
Kft, Bt, NYRt, Zrt. kereső.