Értékelje a céget!
26 találat 1 | 2 | 3

Tadellos-S Személy-, Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft.

Cím:
1615, Budapest Pf. 185.
fax:
306-2677
telefon:
306-2677
Tevékenység rövid leírása:
A vagyonvédelem területén célunk a megelőzés. Szakképzett, gyakorlattal rendelkező munkatársaink az adott feladatot minden esetben megbízhatóan, pontosan végzik. Cégünk rendelkezik azokkal az engedélyekkel, melyek a tevékenység ellátásához szükségesek. Az ügyvezető igazgatók több éves gyakorlattal rendelkeznek és arra törekszenek, hogy Megrendelőiknek teljeskörű szolgáltatást nyújtsanak.

Egry József Emlékmúzeum

Herman Ottó Múzeum

Cím:
3529, Miskolc Görgey út 28.
telefon:
46/560-171
fax:
46/560-171
Tevékenység rövid leírása:
A Herman Ottó Múzeumban található az egyik legnagyobb vidéki numizmatikai-falerisztikai gyűjtemény.
A miskolci Herman Ottó Múzeum a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által fenntartott megyei múzeumi szervezet központja.

A múzeum 1899-ben alakult meg Borsod-Miskolczi Múzeum néven. 1914-ig a Borsod-Miskolczi Múzeum és Közművelődési Egyesület, majd ezt követően 1949-ig, az államosításig Borsod vármegye és Miskolc városa finanszírozta tevékenységét. Az intézmény 1953-ban vette fel a sokoldalú tudós, Herman Ottó nevét. 1963-ban vált a múzeumi szervezet központjává, és ettől az időtől terjedt ki gyűjtőterülete Borsod-Abaúj-Zemplén megyére.

A Herman Ottó Múzeum depozitóriumaiban közel félmillió, egyedileg nyilvántartott műtárgy található. A legnagyobb gyűjtemény a régészeti, amelynek kiemelkedő egységeit az őskőkor első tárgyi emlékei, a neolitikum bükki és bodrogkeresztúri kultúrájának leletei, a népvándorláskor és a honfoglalás korának reprezentatív művészeti alkotásai jelentik. A múzeum ásványtára őrzi a Kárpát-medence legteljesebb hazai kőzet- és ásványkollekcióját. A képzőművészeti gyűjtemény jelentőségét - az itt lévő műalkotások nagy számán túl - elsősorban az bizonyítja, hogy a magyar nemzeti festészet valamennyi kiemelkedő művészének remekét tartalmazza, s ezek segítségével Mányokitól Moholy Nagy-ig bemutatható nemzeti festészetünk. A történeti gyűjtemény gazdag ipartörténeti emlékanyagot tartalmaz, s ehhez közel félmilliós lapterjedelmű adattár csatlakozik a 14. századtól napjainkig terjedő írásos emlékekkel. A néprajzi gyűjtemény nemzetközileg is számontartott része a matyóság és a palóc népcsoport népművészeti anyaga. A Herman Ottó Múzeumban található az egyik legnagyobb vidéki numizmatikai-falerisztikai gyűjtemény.

A Herman Ottó Múzeumot 1985-ben nyilvánította tudományos kutatóhellyé a kulturális kormányzat. A mintegy 40 tudományos szakalkalmazott és az intézményhez kötődő kutatók kutatási eredményeinek közzétételét több rendszeresen megjelenő periodika biztosítja. Tervszerű vásárlások és cserekapcsolatok biztosítják a rendszeres gyarapodását a közel 200 ezer kötetes múzeumi könyvtárban, amelyben fellelhető Gunda Béla és a Wellmann Imre akadémikusok hagyatékai is.

A Herman Ottó Múzeum 1999-ben az Év Múzeuma lett Magyarországon, és Miskolc város önkormányzata Pro Urbe díjjal jutalmazta az intézményben folyó sokoldalú és magas színvonalú szakmai tevékenységet. 1997-től a Miskolci Egyetem kihelyezett Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszékének is otthont nyújt a közgyűjtemény.

Dr. habil. Veres László
megyei múzeumigazgató


Történet

1899-ben alakult meg Miskolcon a Borsod-Miskolczi Múzeum, a mai Herman Ottó Múzeum jogelődje. Az alapszabály egy múzeum és könyvtár létrehozásáról intézkedett, így ekkortól datálható a könyvtári gyűjtemény kialakítása.

A múzeum eredetileg csak a szakkönyvek beszerzésére gondolt, de mivel még nem volt Miskolc városának nyilvános közkönyvtára, ezt a feladatot is magára vállalta, így hosszú éveken át kettős funkciót töltött be: múzeumi szakkönyvtár és városi közkönyvtár is volt egyszerre. Állománya ajándékokkal, vásárlásokkal és hagyatékokkal gyarapodott. Egyik legjelentősebb könyvadományozó volt Horváth Lajos országgyűlési képviselő, aki 1911-ben a múzeumnak ajándékozta másfélezer kötetes könyvtárát. 1924-re a múzeumi könyvtár nyolcezer kötetből álló, katalógussal ellátott, rendezett gyűjteménnyé vált.

Történetében újabb fordulópontot 1949-50 hozott. Ekkor hozták létre az önálló városi közkönyvtárat, s a múzeum kb. 25 ezer kötet könyvet, állománya 80%-át adta át az új városi könyvtárnak. Kevéske szakkönyv és folyóirat, s ezek is a szakmuzeológusok munkaszobáiba kerültek, kinek-kinek szakterülete ill. érdeklődése szerint.

Újabb fellendülés az 1970-es évektől következett be, ui. ekkor került az intézmény élére Szabadfalvi József, aki az anyagi lehetőségek növelésével a könyvtári állomány gyarapítását is elősegítette. A tárgyi feltételek megteremtése mellett biztosította a személyi feltételt is egy főállású szakkönyvtáros személyében. A könyvtár állománya azóta folyamatosan gyarapszik, a szolgáltatások köre bővül, s ma a múzeum könyvtára fontos szerepet tölt be az oktatás és a társadalomtudományi kutatás támogatásában.

Ld. még: Hideg Ágnes: A miskolci Herman Ottó Múzeum könyvtárának története. In: Szülőföldünk 1998. 27. kötet 65-71. old. Hideg Ágnes: A múzeum könyvtára. In: A Herman Ottó Múzeum évkönyve 2002. 41. kötet 480-486. old.


Gyűjtemény
A múzeum könyvtára nyilvános szakkönyvtár. A múzeumban kutatott tudományterületek szakirodalmát gyűjti a lehetőségek szerinti teljességgel.

Főgyűjtőkör: régészet, néprajz, magyar történettudomány, művészettörténet, ásványtan, muzeológia, magyar irodalomtudomány.

A mellékgyűjtőkör a főgyűjtőkörhöz kapcsolódó, annak információit a határterületekkel kiegészítő dokumentumait öleli fel. Pl. numizmatika, restaurálás, geológia, fotóművészet stb.
Könyv: 53500 (a 2008 szeptemberi adatok alapján)
Elektronikus dokumentum (100 leltározott tétel)

Folyóirat: 1392 cím
Elektronikus dokumentum (CD-ROM): 58 leltározott tétel

Különgyűjtemények:
Gunda Béla néprajzprofesszor hagyatéka (6553 leltározott tétel)
Wellmann Imre agrártörténész hagyatéka (974 leltározott tétel)

Vidéki múzeumok könyvgyűjteményei:
Tokaj
Mezőkövesd
Putnok

Budapesti Temetkezési Intézet ZRt.

Cím:
,
:
:
Tevékenység rövid leírása:
Intézetünk Magyarország és egyben Európa legnagyobb kegyeleti szolgáltatója. Méltán vagyunk büszkék arra, hogy minőségbiztosítási rendszerünk évek óta ISO 9001tanusítással rendelkezik, amely fokozottan garantálja ügyfeleinek igénye és megelégedettsége szerinti szolgáltatást.
A Budapesti Temetkezési Intézet Rt. temetői és temetés-felvételi irodái :
Fiumei úti Sírkert (Kerepesi temető): Bp., VIII. Fiumei út 16. Tel.: 323-5203 fax: 323-5231
Központi felvételi iroda:Tel./fax: 323-5133, 323-5183,323-5126 Kegyeleti Múzeum: 323-5132 Ingyenes zöldszám: 06-80-200-611.
Újköztemető: Bp., X. Kozma u. 8-10. Tel./fax: 433-7325, tel.: 433-7300 Temetés megrendelés: Tel./fax: 433-7326, tel.: 433-7335, 433-7359, 433-7364
Farkasréti temető: Bp., XII. Németvölgyi út 99. Tel.: 248-3520, 248-3522, fax: 248-3523 Temetés megrendelés: tel./fax: 248-3532, fax: 248-3533
Óbudai temető: Bp., III. Bécsi út 365-371. Tel.: 436-7250, 436-7254Fax: 436-7257 Temetés megrendelés: tel./fax: 436-7253, tel.: 436-7252
Rákospalotai temető: Bp., XV. Szentmihályi út 111. Tel./fax: 414-8080, 414-8085 Temetés megrendelés: tel.: 414-8082, fax: 414-8083
Újpest, Megyeri temető: Bp., IV. Megyeri út 49. Tel.: 435-6060Temetés megrendelés: tel.: 435-6062, fax: 435-6063
Pesterzsébeti temető: Bp., XX. Temető sor. Tel.: 289-1030 Temetés megrendelés: tel.: 289-1032, fax: 289-1033
Pestlőrinci temető: Bp., XVIII. Nefelejcs u. 101. Tel.: 297-1580 Temetés megrendelés: tel.: 297-1582, fax: 297-1583
Kispesti temető: Bp., XIX. Újtemető út 1. Tel.: 347-6080, Fax: 347-6083 Temetés megrendelés: tel.: 347-6082 Fax: 347-6083
Cinkotai temető: Bp., XVI. Simongát u. 2. Tel.: 401-5050 Temetés megrendelés: tel./fax: 401-5052, fax: 401-5053
Csepeli temető: Bp., XXI. II. Rákóczi F. út 270. Tel.: 278-5480 Temetés megrendelés: tel.: 278-5482, fax: 2785483
Budafoki temető: Bp., XXII. Temető u. 12. Tel.: 424-6650, Temetés megrendelés: tel.: 424-6653, fax: 424-6653
Angeli úti urnatemető: Bp., XXII. Angeli út. Tel.: 207-8050 Temetés megrendelés: tel.: 207-8052, fax: 207-8053
Tamás utcai temető: Bp., III. Tamás u. Tel.: 454-7670 Temetés megrendelés: tel.: 454-7672, fax: 454-7673
Csömöri temető és hamvasztóüzem: Csömör, Főnix u. 1. Tel.: 06-28-543-655 Fax.: 06-28-543-666

József Attila Múzeum, Makó

Kapoli Múzeum & Galéria

Cím:
8638, Balatonlelle Kossuth Lajos u. 35.
telefon:
85/354-568
:
85/354-568
Tevékenység rövid leírása:
A Kossuth Lajos utca 35. szám alatt, egy 1790-ben épült, mára precízen rendbe hozott parasztház ad otthont a Kapoli Múzeum és Galéria kiállításainak.

Kultúrház, Levél

Cím:
9221, Levél Fő u. 30.
telefon:
96/229-103
e-mail:
96/229-103
Tevékenység rövid leírása:
Levél Magyarország nyugati csücskében, Mosonmagyaróvártól 5 km-re fekszik. Első - német nyelvű- említése a pozsonyi káptalan által 1410-ben kiállított oklevélben Kalthosthan formában fordul elő. Magyar nevével az 1532. évi adóösszeírásban találkozhatunk eloször. A XVI-XVII. Századig több alakban volt használatos: Lovér, Lever, Levél. A hagyományok szerint neve - Lővér - a besenyő gyepüőrök, íjászok, emlékét őrzi. Későbbi lakói a magyaróvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. Ez a népesség a törökök 1529-es hadjárata során - Győr ás Moson megye pusztulásakor - kényszerül elhagyni lakhelyét. Helyükbe I. Miksa 1570 körül württenbergi szászokat, német nyelvű katolikus etnikumot telepített. A 15 éves háború ((1591-1606) során a lakosság - az 1594-es győri ostrom után - a török pusztítás áldozatává vált. Katolikus templom a XVII. században a temető közepén állt, ahol késobb a katolikus plébánia és népiskola is épült. Annyi bizonyos, hogy 1692 előtt készült, mert ettől az évtől kezdve vannak még a keresztelési anyakönyvek.Az 1683-as török támadás sem kímélte a községet. A Bécs alá nyomuló, fosztogató török sereg elől a falu lakossága a Hanság és a Duna mocsaraiba menekült. Levél fejlodése 1711 után, a békés idoszak beköszöntével vett nagyobb lendületet. A lakosság száma nőtt, intenzíven fejlődött a földművelés és az állattenyésztés, terjedt a birkatenyésztés, a méhészkedés és a szőlőkultúra. A község legnagyobb birtokosai ez idő tájt a Zichy grófok voltak. Mária Terézia rendelete nyomán 1773-ban urbárium készült levélről, mely szerint a falu földesura Habsburg Mária Krisztina. Lakói szabad úrbéresek, német származásúak. II. József császár türelmi rendelete értelmében Hegyeshalom és Levél közös egyházközséget alkotott. Az ágostai evangélikus egyházközség 1789-ben építette fel mai templomát. Az 1809-es francia megszállás is súlyos terheket rótt az itt élőkre. A XIX század elso harmadában a Lajta folyó árvizei, a betegségeket terjesztő járványok és a mindent elhamvasztó tűzvészek okoztak károkat. Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc eseményei rendkívül érzékenyen érintették a lakókat: gyakran és nagy mennyiségűélelmiszert és takarmányt rekviráltak az átvonuló horvát, magyar és osztrák csapatok. 1852-ben épült fel a katolikus iskola. Az 1867-es kiegyezés pozitív változásokat hozott. Az eddigi kisközség 1899-ben nagyközséggé vált. Lakossága folyamatosan gyarapodott, a századfordulóra elérte a másfélezres létszámot. Sorban alakultak a különböző egyesületek pl. az Önkéntes Tuzoltó Egyesület. 1889-ben. A közösségi testületek közül is kiemelkedő volt a földművelés és az állattenyésztés felvirágoztatására 1900. október 14-én alakult Tejszövetkezet. Ennek létrejöttében úttörő szerepe volt Újhelyi Imre akadémiai tanárnak. Vezetésével a szakembergárda meghonosította a Siementhali szarvasmarhafajta nagyméretű tenyésztését, s ezzel Levél nemzetközi hírnévre tett szert. A lakosság a tenyészállatok eladásából jelentős jövedelemhez jutott, amit a község fejlesztésére fordíthatott. 1901-ben építették a Községházát Zecher János komuves- és Nitsch János ácsmester vezetésével. Ugyanebben az esztendőben épült tejcsarnok is. A levéli gazdák felbuzdulva a szarvasmarha tenyésztés sikerén, lótenyésztő szövetkezetet is alapítottak. A beruházások és vállalkozások segítésére létrehozták a Hitelszövetkezetet is 1905-ben. 1906-ban óvodával gyarapodott a község. A I. világháború után a 20-as évek közepére állt ismét talpra a falu. 1926-ban megindult a község villamosítása, amelyet a következo évre be is fejeztek. A gazdák gyümölcsösöket telepítettek, fellendült a gabonatermesztés, s a megnövekedett jövedelmekbol kulturális célokra is jutott. 1928-ban megalakult a fúvószenekar Wagenhofer Henrik vezetésével. 1930-ban 1530 német, 171 magyar anyanyelvu lakosa volt a községnek. Rendelkezett római katolikus és ágostai evangélikus elemi iskolával, állami kisdedóvóval, tűzoltó és levente egyesülettel. A gazdasági világválság súlyos gondokat okozott. 1933-ban a gazdák megtagadták az adófizetést, ezért a község önkormányzatát 1934 júniusáig felfüggesztették. A II. világháborúba hadba vonultak közül 101 katona halt meg, vagy tűnt el örökre. A front átvonulása során rekvirálás címén mind a német, mind az orosz katonák is kifosztották a falut, az állatállomány zömét elhajtották. A háború után a német lakosság döntő részét kitelepítették. Helyükre az ország több vidékérol (Somogy, Szabolcs), Erdélyből, Felvidékről érkeztek telepesek. 1948 után öt szövetkezeti csoport, majd az 1956-os feloszlásuk után három új alakult. Napjainkban 2 szövetkezet muködik. Az 1956-os forradalom mosonmagyaróvári eseményeiben részt vevő Gulyás Lajos református lelkész a megtorlás áldozata lett. Sírja a levéli temetőben van. Az 1960-as és 70-es években ismét fejlődésnek indult a falu. Tűzoltószertár, szilárd burkolatú utak és vízmű épült, megindult az autóbusz közlekedés. Az 1980-as években új utcák épültek, az idegenforgalom növekedésével több vállalkozás indult pl. üzletek, motelek, benzinkutak, butikok, panziók, stb., a lakosság fizetovendéglátással is foglakozott, így a falu komoly idegenforgalmi megállóvá vált. Levélhez közel két természetvédelmi terület - Szigetköz és Hanság - szép természeti környezete és sokszínű vízi-, növény- és állatvilága, pl. Dunakiliti, Dunasziget, Lipót, Ásványráró, Krisztinaberek, stb., termál és gyógyvizű fürdők: Lipót, Mosonmagyaróvár, műemléki látnivalók: Mosonmagyaróvár, Hédervár, stb. és horgászati, vadászati, lovaglási lehetőségek nyújtanak vonzerőt, pihenési és szórakozási lehetőséget. A község észak nyugati határában megépült M-1-es (Bécs) és M-15-ös (Pozsony) autópályák és ezek csomópontjai jó közúti, a Budapest-Bécs vasúti fővonal pedig jó vasúti közlekedési kapcsolatokat biztosít Európa felé. Ezeken az útvonalakon bonyolódik le hazánk idegenforgalmának és áruforgalmának jelentős része, így a térség jó lehetőséget biztosít ipari, raktározási, szállítmányozási és kereskedelmi (bevásárló) központok létesítéséhez is. Levél, mint eddig, a jövőben is nyitott kapukkal, jó szívvel várja szálláshelyeire, kereskedelmi és szolgáltatási létesítményeibe az átutazó vagy pihenni, szórakozni, nyaralni vágyó kedves vendégeket.

Néprajzi Múzeum

Cím:
1055, Budapest Kossuth tér 12.
telefon:
473-2400
fax:
473-2400
Tevékenység rövid leírása:
A budapesti Néprajzi Múzeum a legkorábban szerveződött európai szakmúzeumok sorába tartozik.

Clio-2000 Bt

Cím:
6000, Kecskemét Szüret u. 14
telefon:
76/495 312
mobil:
76/495 312

Online Szakmai Telefonkönyv, cégregisztráció ©2005-2018
Minden jog fenntartva!
Magyarország térképes cégkeresője, útvonaltervező, tudakozó, online telefonkönyv:
Kft, Bt, NYRt, Zrt. kereső.